Barkó Judit
Barkó Judit
Magyar English

Szép

Az Angyal a bicegő lány mögött libegett. Súgni próbált, de sehogyan sem tudott a közelébe férkőzni. Már mindent próbált, jelek garmadát küldte a közelébe, még a benső hangján is szólt hozzá, de semmi.

Tizenhét éves volt, cukorbeteg, pufi, és erősen pattanásos, és ehhez jött még a születési rendellenesség: az egyik lába rövidebb. Esélye sem volt rá, hogy bárki nőként nézzen rá. Gyűlölte az összes egészséges nőt, az anyját is, aki sugárzóan szép volt, és nem csak szép, ép is. Csapkodta a női magazinokat, a plakátokat köpködte, ahol szép nők, egészséges testek virítottak. A férfiakra pedig úgy gondolt, mint gusztustalan csúszó-mászókra. A világ számára mindenképpen rossz hely volt, de legalábbis olyan, ahol ő a fölösleg, a hiba, a gyom. Rengeteg fázison átesett: néha elhitte a mézes szavakat a családjának, hogy Ő így szép, hogy imádnivaló, máskor átlátott rajtuk, s érezte mennyire szégyellik a küllemét. Volt, hogy hangoskodással, erőszakossággal hívta föl az osztálytársai figyelmét magára, máskor begubódzott, s azt remélte, valaki majd csak mögé, belé lát, s mesebeli csoda történik. Semmi sem változott, csak hízott, gyűltek a kelései, és egyre erősebben izzadt… örökké csak csorgott a víz a hátán, homlokán. Senki sem szeretett a közelében lenni, s ezt egészen pontosan érezte, még akkor is, amikor mást hazudott magának.

Azon a napon épp a gimnáziumba indult, és egy új plakát került a buszmegállóra. Nem is látta, hogy mit reklámoz, csak a vörös betűk villóztak a szeme előtt: FÖLÖSLEG NINCS! Nem tudott szabadulni az érzéstől, amit a mondat kiváltott. Alig merte engedni a furcsa érzést, ami hatalmába kerítette: tennem kell.  Még egy évet váratott magára a TETT. Leérettségizett, és egy beteg gyermekekkel foglalkozó intézménybe jelentkezett segítőnek. Néhány év alatt minden, de minden megváltozott. Ahogyan elkezdett áradni, adni, úgy kerültek elébe a legkülönbözőbb segítők, orvosok, gyógyítók, terápiák, módszerek. Ma 27 éves, bomba csinos, olyan a bőre, mint egy porcelánbabáé, és kapott egy speciális betétet, amivel egyáltalán nem biceg. Már túl van néhány szerelmen, és ott maradt az intézetben, ahol vezető terapeuta lett.

Az Angyal a különös, ringó járású nő mögött libeg. Mosolyog.