A lefátyolozott kosz

Legalább háromszázan szorongtak a teremben, fülledt volt a levegő, keveredtek a parfüm, és testszagok, de a legerősebb a mindent átható várakozás volt. A Csend Mestert várták, a híres gyógyítót, aki állítólag már több ezer embert meggyógyított egy ismeretlen, csodálatos energiával, amelynek eredete a titok függönyén is túl van.

Kate, valamikor még Katinka néven, Magyarországon élt, de már húsz éve Boston mellett lakik, és látszatra virul. Pont annyira töri a magyart, amennyire elegáns, és néha nem jut eszébe egy-egy pontos fordítás, előfordul, hogy lelkendezve mesél Figaró esküvőjéről, és a T, L betűket különös lágysággal ejti. A fia beteg. A diagnózis már Charlie születésekor megszületett. Soha nem lesz olyan, mint a többiek, szellemi és testi fogyatékosságai miatt örökös támogatásra szorul majd. Kate-et elhagyta a férje, amikor Charlie 2 éves lett. Azóta tanul, és jár orvostól gyógyítóig, mestertől guruig. Bejárta a világot, elvonult, meditált, és rengeteg pénzt költött Charlie ellátására, nővérkékre, és egyéb segítőkre. Szerencsére a volt férj bőségesen adakozik, remélve, hogy így nem kell látnia szánalmas utódját.

Kate a teremben volt, amikor a Csend Mester belépett, előtte tolószékben a fia, immár 19 éves. Néhányan azonnal transzba estek, mások lehuppantak a földre, és voltak, akik az áhítattól bugyuta mosolyra húzott szájjal álltak inogva. Kate azt mesélte másnap, hogy ő is érzett valami energiafélét, és annyi mindenkitől hallotta már korábban, hogy ahol senki, semmi más nem segítet ott a Csend Mester szeme villanása is elég volt a gyógyuláshoz. De Charlie továbbra is csak ült kényelmesen, üveges, megadó tekintettel a tolószékben.

Este együtt kávéztunk a Duna parton, Charlie a szállodában maradt egy hölggyel, aki vigyázott rá.

• Miért akarod, hogy Charlie meggyógyuljon?- kérdeztem.
• Tudod, hogy ez nagyon hülye kérdés egy anyától, ugye?- felelte sértetten.
• Haragszol?
• Igen, de ezt Te nem értheted! Soha egyetlen perc sem volt 19 éve az életemben, ami rólam szólt volna. Soha!- és már zokogott is.
• És a sok utazás, színház, koncert, divatbemutató, tanulás, technika?
• Semmi sem volt felhőtlen!
• Azt szeretnéd, hogy könnyedébben érezd magad?
• Kegyetlen vagy!- mondta Kate és otthagyott a még érintetlen somlói galuskákkal.

Fájdalmas, égető megfogalmazni a valódi szükségleteket. Néha ijesztően közel juthatsz Önmagadhoz, pedig a valóság jóval szebb, mint a lefátyolozott kosz.

Tegnap hívott Bostonból:

• Ne haragudozz, khérlek, de annyira fájott nekem, amit khérdeztél. A repülőt végigkrájoltam. Válaszolhatok még a khérdésedre?

A vonal megszakadt, de mailben folytatjuk, és ez már jó, nem?